Az első pár napban rá kellett jönnöm, hogy semmi felszerelésem nincs a görikhez, még csak egy ketrec sem állt rendelkezésemre. Néhány napig igy dobozban kellett tölteniük az életüket, sajnáltam is őket.
Annyira haraptak, hogy megfogni csak kesztyűben mertem őket az első héten. De a kesztyűtől nem féltek, játszottak rendesen vele (m). Egymással nagyon jól elvannak, és olyan édesen alszanak, mindig egymáson, és a legelképesztőbb pózokban :-) mindig felvidítanak, ha megnézem a képeket.
Az első pár nap után úgy voltam vele, hogy feladom, és elajándékozom valakinek, de rájöttem, hogy amit egyszer megszelidítesz, azért felelősséget vállalsz mindörökké. Ezért belevágtam a nevelésükbe...
itt a fiam éppen csövezik :-D hát nem édes???
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.